Igaznak tartom, hogy minden befolyásos, sikeres férfi mögött egy erős nő áll. Minden feminin hajlamomat félretéve is úgy gondolom, hogy az élet minden területén szükségük van ránk. Ha másért nem, hát azért, hogy az egójukat simogassuk olyanokkal, hogy: ó drágám, én nem bírtam volna kicserélni azt az izzót. Olyan jó vagy te ezermester.:)
Azonban ha valóban igaz ez a mondás, akkor érdemes fontolóra venni az ellenkezőjét is. Mármint, vajon valós azaz állítás, hogy: Minden kemény nő mögött egy erős férfi áll?
Kik s azok a kemény nők? Szerintem azok, akik nem engedhetik meg az életükben, a munkájukban, hogy gyengének tűnjenek. Például a főnökök. Habár tombol az emancipáció, abban kiegyezhetünk, egy nőnek irányítani egy olyan társaságot melyben életerős, határozott férfiak is dolgoznak nem könnyű.
Habár a fősulin tanultam a három vezetői személyiségtípusról,. Szerintem egy jó főnöknek keménykezűnek kell lenni. Tudom, hogy ezzel magam ellen is beszélek, de ez az igazság. Ha a főnököm túl engedékeny, akkor nem érzem, hogy annyira keményen kellene dolgoznom. Ha viszont túl kemény, akkor nincs kedvem teperni, mert úgy sem értékeli.
Akkor most melyik út a helyes? Van aranyközépfőnök? Van olyan nő, aki képes mindkét módon élni? Épelméjű tuti nem. Skrizofénekkel pedig nincs tisztem foglalkozni ezen a felületen. :)
Úgy érzem az életemben, a munkámban én is kemény nőnek számítok. Elég domináns jellemnek. De valamikor nekem is le kell eresztenem, kiengedni a fáradt gőzt. Ha már végképp nem bírom tovább, akkor sírok. Bezony. Hisztizek, valami kis apróságon, és kijön, mondjuk 2 heti adag egyben. Ilyenkor kell az erős férfi, aki képes így is elviselni. :) Szerintem ez másokkal is így van.
Tehát ha a te főnökasszonyos egy farok nélküli Mussolini, és folyton kiabál veled, csak egy dolgot tehetsz. Nem, nem ordítunk vissza, mert kell a meló. De elképzelheted őt szopóálarcban, miközben Inga a germán asszonyállat egy hatalmas szőnyegporolóval paskolgatja a kis sejhaját. Na jó, nyilván a terrorista businesswomanek többsége nem így lazít, de vicces így elképzelni. :)
Csak van ám itt még egy kis bibi… Mi van azzal a szilárd meggyőződésemmel, hogy mind erősek vagyunk, csak talán nem tudjuk kifeszíteni a muszkliszárnyainkat az élet minden területén. Lehet, hogy te is a munkában vagy határozott. Vagy megeshet, hogy a baráti társaságban vagy domináns. Esetleg anyatigrisként véded a kis pulyáidat a játszótéren, ha az újgazdag kölykök bántják őket, mert nike cipő helyett neki niko van. Ennek tudatában talán már nem is olyan szörnyetegek a főnökök. Hiszen magadat csak nem nevezed sárkánynak nagy tömegben.
Én sem vagyok egy egoista fúria, csak ahhoz, hogy megálljak a lábamon néha erősnek, és keménynek kell mutatnom magam. Abba a filozófiába már bele se megyek, hogy véleményem szerint minden nagyhangú az önbizalmát akarja csak palástolni. Inkább nem zrikálom magam többet ebben a témában. :)
Úgyis tudod mi a postom vége?! :) Mi vagyunk a királylányok, kivéve ha fiú vagy mert akkor királyfi, még akkor is, ha épp szájpecekkel olvasol most, és bárki bármit mond örökérvényű Maszkura és a tücsökraj idézete:
„Aki szebb, mint én az ki van festve. Aki nálam keményebb az már jegesmedve.”
puszimuszi
Zsuzsinka :)
