Dagi vagyok! Vállalod?

A blogom a kis életemet hivatott bemutatni pár megjegyzéssel, csípõs véleménnyel, és remélhetõleg nem csak számomra sok humorral. Várlak vissza ha tetszettem :)

Friss topikok

  • szarvasvadász: Köszönöm... (2013.07.15. 15:00) Egy baleset margójára
  • Zsazsa1989: @Padlásszoba: Kedves Padlásszoba! Először is köszönöm, hogy vetted a fáradtságot, és lejjebb teker... (2013.06.22. 10:28) Megütlek ember, ha mondom!
  • Powerslave: "2. Láthatatlan melltartó, ami tényleg NINCS…" Hülye vagy, anyjuk. Igényes nő nem hord melltartót. (2013.06.21. 12:23) Ki van a húsbolt nyuszilány
  • idegszaggató: Pont jó. Vicces, cinikus, de még nem önmarcangolós. Tetszett. (2012.05.07. 11:08) Szegény zsuzsi
  • idegszaggató: És mi van, ha nem bosszantja a mérete? (2012.05.07. 11:08) Egy zavart pillanat rendel....

Linkblog

Mi lett volna ha...?

2011.01.26. 19:06 | Zsazsa1989 | komment

Ha jó anyám, és jóapám csak egy perccel később indulnak el A-ból B-be, nem találkoznak. Ha nem találkoznak, nem szeretnek egymásba. Ha nem szeretnek egymásba nem alapítanak családot. Ha nem alapítanak családot, nem születek meg. Ha nem születtem volna meg, most nem olvasnád a soraim. Az emberiség misztikus, egyesek által tudományos alapokra fektetett, mások által ideológiák szövevényével alátámasztott keletkezése is megköveteli ezt a kérdést. Alighanem a top 5-ben található a „létezik-e Isten?”, és a „ Mi volt előbb a tyúk vagy a tojás” mellett.

Van, hogy az életed perceken múlik. Öt perc késésen egy állásinterjúról. Egy meg nem tanult kottafejen, szolfézsórán. Egy rossz lépésen. Egy meg nem tett álmon.

Mi lett volna ha?

„(…) A lány mindig magányos volt. Belefutott egy két kalandba, de semmi komoly. Folyton kereste, kutatta, nem akart mást, csak boldog lenni. A fiúnak mindig volt valakije. Falta a nőket, mert magának sem merte bevallani, hogy mire vágyik igazán. Egy valakire. Rá. Aki csak őt akarja, és akit ő akar. A fiú sosem utazott villamossal, mindig autózol. A lány folyton tömegközlekedett. A srácnak lerobbant a kocsija, ezért felszállt egy villamosra. A lány viszont ma inkább sétált. Meg volt a lehetőség, hogy találkozzanak. Szerelem lett volna első látásra. De nem úgy sikerült. (…)”

Nem úgy hozta a sors? Létezik egyáltalán? Vajon valóban kőbe van vésve az életutunk, és valóban minden azért történik, mert nekünk az a legmegfelelőbb? Érdemes gondolkozni a „Mi lett volna ha?”-n? Több száz ilyen kérdésem lenne, csak a fórumot nem tudom még.

Mi lett volna ha…

            Nem válnak el a szüleim

            Nem jelentkezem a gimimbe, nem ismerem meg a legjobb barátaim

            Nem mondok igent a lánykérésre

            Igent mondok a megcsalásra

            Elfelejtem az álmaim, és nem csinálom, amit szeretnék

            Okosabban csinálok ezt vagy azt

            Nemet mondok pár dologra

            Nem gyalog ment volna az a lány

            Nem fogadom el önmagam

            Nem megyek haza abból a buliból

            Rászokom a drogra

            Nem húzom fel a gumit

Kell gondolkodnunk ezeken? Jó, ha tudjuk? Akarom tudni, hogy ha feladom azt a lottót nyertem volna? Az mennyivel jobb? Akarom tudni, hogy mi lett volna, ha nemet mondok egy kalandra? Kevesebb szívfájdalom. Egy csomó mindenre sejtjük a választ. És lehet, hogy ez elég is.

Nem tudom, hogy mi miért van. Nem tudom, hogy akarom-e tudni. Érzéseim vannak, amik azt hiszem fontosabb, mint a tudás.

Én úgy érzem, hogy van egy utunk. Én úgy érzem, hogy mindennek oka van. Én úgy érzem, hogy érzem, amit kell. Én úgy érzem, hogy ha bár nehéz, és küzdelmes élet lesz, azért menni fog. Én úgy érzem, hogy mindennek oka van. Annak, hogy is, hogy kinevetem a kijelentést, hogy azt érzem, tudom mikor mit kell tennem. Érezni jobb, mint tudni. Mert érzem, hogy lett volna más lehetőség, de tudom, hogy ha nem élek, ahogy, akkor hiába tudom a helyes utat, érezni nem fogom, hogy rosszul döntöttem.

Csók

Zsuzsiaszentimentalista


süti beállítások módosítása