Tegnap hazavittem az egyik céges laptopot, hogy tudjak írni… annyi minden van bennem. A szex és new yorkba volt egy olyan rész amikor Carry összeköltözött egy fickóval és a végén kiborult, hogy nincs elég ideje magára. Szerintem minden más dolog mellett, nekem is te vagy a menekvés a jelenlegi helyzetünkben.
Utálom azt a szót, hogy együtt élés. Ha ezt hallom az jut rögtön az eszembe, hogy egy életünk van, amit ketté osztottak, és egyikünk sem önálló lény. Csak egymással létezhetünk. Ez szép, és romantikus, ám én már úgy érzem az ilyenben nem tudok partner lenni.
Szentül meg vagyok győződve arról, hogy az ember életében egy nagy szerelem van. Az egyetlen nagy ő-ben nem hiszek, úgy vélem sok kis igazi övezi az életünket, csak néha mindenkinek kell a levegőváltozás. Nem csoda hát, hogy továbblépünk.
Sok szingli barátom van, akad olyan, aki már évek óta van többé kevésbé egyedül. Nem jó neki sem ez az állapot, és már butaságokon töri a fejét. Utálom az : én nem kellek senkinek-szöveget, és a felesleges összeesküvés- elmélet-gyártásokat, miszerint túl kövér, szerethetetlen, vagy épp idegesítő az illető. Véleményem szerint itt valóban az ösvényes témáról van szó, csak épp akad olyan, akinek picit több utat kell megtenni két motel között.
Bevallom töredelmesen, én kapcsolatfüggő vagyok. Felnézek azokra akik képesek egyedül lenni, én nem tudok. Abból mindig csak a baj van :) Én mindent a kapcsolatokkal palástolok, élek túl, és hozok rendbe. Hiszen tudod te is, hogy habár megtámasztják az öreg épületeket, azokat mégsem a támfalak miatt nézzük továbbra is :)
Gyakran voltak, és vannak hullámvölgyek a kapcsolatomban. Mert habár mindketten a komoly kapcsolathoz szoktunk, és igényeljük egymás társaságát, mégis vannak apró kis dolgaink, amiket a másik nehezen visel. Én nehezen viselem Thebee játékmániáját, mert olyankor unatkozom. Ő nehezen viseli az önbizalom-problémáimat, mert olyankor úgy érzi nem elég jó nekem. Én gyakran elbizonytalanodom a komolyságunkat illetően, eszembe jut, hogy talán nem ő a tökéletes nekem. Ő is gyakran kételkedik, mert úgy véli, nem vagyok elég hűséges, pedig csak rosszalkodom, de általában fejben :) Aztán persze megmaszíroz, csak úgy önmagától. Vagy megfőzök neki, csak úgy kedvességből a dolgok maguktól a helyükre kerülnek valahogy.
Az a jó a kapcsolatomban, hogy a "Most jó" elv szerint élünk, és nincs azaz idegesítő buborék a fejünk felett, ami folyton azt sulykolja belénk, hogy örökre együtt kell lennünk :)
Ma felhívott az egyik nagyon régi voltbarátom :) Találkozni akar, mert ma Egerbe köti a munkája. Ő olyan valaki az életembe, aki diákszerelem volt.. Amikor még feketekörmös, jegyezd meg jól míg a földkereskes lányka voltam :) Ő pedig tarajos, uv nadrágos punk fiú :) Kérdeztem Tibit zavarná-e, persze tuti féltékenykedne, de mindig azt mondja nem akar bezárni. Úgy döntöttem, hogy várok még egy picit, jön még úgyis Egerbe, én pedig inkább forrócsokizok a barátnőmmel :)
Tehát a ma koradélutáni lecke: Éljenek a szinglik, és a kapcsolatban élők, valamint azok akik nem nézik le a másik táborba valót, és nem irigykednek rájuk. Engem ma nem ünnepelünk mert néha irigykedem a szabadságukra... Aztán felébredek valami klassz mással töltött erotikus álomból, kinyitom az álomkirtályoktól csillogó szemeimet, rápillantok a hortyogó férfiállatra mellettem, és egy kiskifli nagykifli pózváltással újra álmodom a sztorit, de már Vele :)
Puszimuszi
Zsuzs
