.jpg)
Ola!
A tegnapi mérgeskés poszton felbuzdulva, ma pozitívan álltam neki a napnak. Tudván, hogy egy beteg férfi (bár van egy sajátos elméletem arról, hogy ha egy hím náthás vagy fáj a torka mivé alakul) és egy menstruáló (tüzelő) királylány vár rám a vizsgám(!) után, úgy gondoltam, hogy ma belefosok. J Aránylag csinos voltam, sőt, még a szemüvegem is felvettem, hogy bizonygassam, ide nekem az oroszlánt is.
A reggelit egy bisztróban költöttük el, ahol sikeresen lezúztam néhány akasztót. Don’t panic! Utána szemben a nappal, lassacskán kiégő retinával zúztam a délelőttben, hogy az esélytelenek nyugalmával megírjam kb. huszadjára az adott vizsgám. Nagyon szeretnék Kiss Ádám szavaival élni, hogy maybe the next time… már magammal szemben érzem pofátlanságnak. J Még akkor is, ha van ki nem fejtendő véleményem a vizsgázás módjával, tárgyával, és résztvevőivel.
Utána egy laza orkánséta, és hazabuszozást követően Harry Potterbe fojtottam a bánatom. Meg pár cikkbe. Habár ügyes a nyelvem, nehezen alkalmazkodik. Régen ezzel sose volt baj. Öregszem. De majdcsak belejövök.
Az estét szűk családi menstruálós körben töltöm, ahol a jelszó a sorozatokon van. Jelenleg a jóban rosszban, a valóvilág, és a késő esti tények jelentik a rendszert az életemben. Király mi? De ennek is van ám egy előnye. A férfitől örökölt, vagy inkább kisajátított melegítőnadrágnál nincs kényelmesebb, és ha a gagyi miniméretűeknek kitalált boltban vásárolt trikód pár mosás után tökéletesen domborodik, ahol kell, jöhet bármilyen terrorista, meg kiszavazóshow. A tea a legjobb barátod. Meg a citrom. Meg a körömlakk. Meg a csoki.. hmm igen, a csoki.
Zsuzsi, a munkanélküli királylány
