Nem a lelkesedésem hiányában nem írtam eddig, csak nálunk töltöttük a karácsonyt, és otthon most nincs netem.
A 23. estém varázslatosan részegítőre, és émelyítően szabadra sikeredett. Én az anya vagyok, a nagybetűs ANYA, ritkán engedem el magam ennyire, és ritkán kell rám vigyázni. Most sikerült, és a világháló kesze kusza szálain át is köszönöm a közreműködőknek. :) Bölcs írópalántaként nem hagytam elveszni a másnapi tudósításom... Az új médiatörvényt sutba vetve íme cenzúrázatlanul:
"Tehát kimondhatjuk hogy nekem vannak a világon a legjobb barátaim :) Sosem engedem el magam buliban, vagy csak nagyon ritkán, mint például tegnap este. :) Röviden: boroskóla vodkával, aztán még kettő kommersz vízizű vodkával, öregszünk, de leginkább én, jófej vagyok és mindenki cuki, kivéve az aki beszólt, hogy a helyemen ülnek ketten, mert én két helyet foglalok el, érted?? Aztán persze járhat utánam, és én eljátszom a hattyúk halálát, mert megtehetem. Telefonálgatás, csak úgy az íze kedvéért, hazacipelésem művészete félúton régi szerelemmel, fenkölt három ujjas ujjazás emlegetése, ne kérdezd... Aztán persze cuki Tibis hazamenés, eleséssel, szarrásarazott nadrágban továbbmenés, idegen lánnyal veszekedés, mert neki elég vékony a vádlija azért hogy hosszúszárú csizmát hordjon, aztán bugyira, mondom újra, bugyira vetkőzés a lépcsőházban, majd elalvás, míg életem jelenlegi nagy szerelme fél 5ig virraszt mellettem, mert azt hitte a sima hokolásomra, hogy rosszul vagyok :) Tehát összegezve, ha a facebook kiszámolná mik voltak a tegnap este mondatai, ezek nyernének: Jahj de cuki vagy! jahj de cuki vagyok! Mikor érünk haza? Szeretsz?"
Aztán persze másnap a fájdalmas elmélkedés, inkább a szégyen miatt. Vagyis nem is a szégyen, hanem a felismerés. Mert hát józanul is cuki vagyok, ittasan pedig még ha lehet ezt fokozom is, olyankor pedig negatív véleményt pedig a témával kapcsolatban nem igazán fogadok el.
A másnap az igényességi diagram rohamos esését is magával hozza. Vagyis, javíts ki ha te másképp vagy vele, de engem felháborítóan nem érdekel, hogy hogy nézek ki olyankor. Normális éjszakát követő napokon sosem engedném meg magamnak a 24-i öltözékem... Férfi farmer (mert én az enyémet előző este szarrá saraztam mikor elestem...), futócipő, és a legszebb szövetkabátom... Tudom..
Ám mindig van kiút, amivel ilyen ruhák mellett is nő tudsz maradni...
1. Habár szarul nézünk ki, mi azért tudjuk, hogy a borzasztó öltözék alatt a szatén melltartó, és a csipkés francia bugyi másról árulkodik :)
2. 3 tárgy kell nekem ahhoz, hogy bármikor bárhol szépnek érezzem magam:
- szempillaspirál
- szemhéjtus
- szemceruza
Végezetül még valamit kijelentettem 23-án éjjel, amikor a kacsalábon forgó Tibi-szobában fetrengtem; SOHA többet nem lesz futó kalandom helyi vagy környékbeli férfiállatokkal. X év után egy nap hárommal is összefutni, majd az utolsónak részegen taglalni, hogy mi volt miben és hányszor, majd ordítani utána, hogy mennyire akartam vele járni... nem túl menő :)
